Fábián Dániel festőművész, aki a Magyar Képzőművészeti Egyetem Festő Tanszékén végzett. Munkáit számos hazai csoportos kiállításon mutatták be. Alkotói gyakorlatának középpontjában a színelmélet kutatása áll, amelyet a kortárs festészet és a digitális képalkotás összefüggéseiben vizsgál. Diplomamunkáját Best of Diploma díjjal ismerték el.
Festészete a szín érzékelésének lehetőségeit kutatja. Munkáiban a digitális képi világ intenzív, ragyogó színhatásait fordítja vissza a festészet anyagszerű nyelvére, kézzel kikevert pigmentek és egymásra épülő, áttetsző rétegek segítségével. A szín nem a kompozíció kiegészítő eleme, hanem a kép elsődleges szervezőereje, amely a tér, a mélység és a vizuális ritmus hordozójává válik.
Alkotásai a konstruktivizmus letisztult formai hagyományából merítenek, ugyanakkor a digitális képalkotás vizuális logikájára is reflektálnak. Az egymásra vetülő síkok, az áttűnések és a transzparens rétegek egyszerre idézik a festészet klasszikus eszköztárát és a digitális képszerkesztés rétegstruktúráit. Geometrikus kompozíciói nem statikus rendszerek, hanem folyamatosan változó optikai mezők, amelyek a néző érzékelésével együtt alakulnak.
Precízen szerkesztett festészeti nyelvében a szigorú kompozíciós rend a színek intenzív, vibráló jelenlétével párosul. Művei azt vizsgálják, miként képes a festészet a digitális korszak vizuális tapasztalatát saját materiális eszközeivel újraértelmezni.